Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet: Haris Kakasok Csábító „Énekétől” Hangosak A Kesznyéteni Éjszakák - Picup.Hu

Ezeknek a fajvédelmi intézkedéseknek egyik gyakorlati eleme az egyes állományok felmérése és az udvarló hímek felderítése, melyet a terepen szolgálatot végző természetvédelmi őrök végeznek el. Mivel a haris szürkülettől hajnalig aktív, ezért a felmérések "kellemes" május-június éjszakai tevékenységek, melyeket az embermagasságú réten felzavart szúnyogok és a forró, párás közeg tesz felejthetetlenné. Az éjszakai kalandokat célszerű még az egyes rétek kaszálása, de legkésőbb június vége előtt elvégezni, mivel előfordulhat, hogy a madarak júliusban már nem szólnak, és így egész fészekaljak válhatnak a munkálatok áldozatává. A felmérések célja tehát, hogy minél pontosabban bemérjük az egyes szerenádozó kakasok éneklési pontjait, mely koordináták körül kerülnek kijelölésre a védőzónák, és ezeken belül a költés befejezéséig nem lehet kaszálni, így védve a fészkeket. Harisfelmérés (Fotó: Bodnár Katalin) A Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet bővelkedik a harisok számára alkalmas élőhelyekben, mocsárrétekben, így minden évben elvégezzük a faj állományának felmérését.

Először születtek szöcskeegerek állatkertben - Az egerek a Macskafogó sztárjairól kapták a nevüket - Hír - Ipolytarnóci Ősmaradványok

A holtágainkkal egyidős hullámtéri (gátakon belüli) holtágak feltöltődtek, elmocsarasadtak, vizük erősen eutrofizálódott. Amikor a 2000-es évek eleji árvizek alkalmával a nyárigátat védtük köröm szakadtáig, akkor nemcsak a falut védtük, hanem a holtágak élővilágát is. A Darab-Tisza, az egyetlen hullámtéri holtágunk. Ha nem lett volna nyárigát, a Falusi-Tisza és a Malom-Tisza is olyan lenne, mint a a Darab-Tisza. Ilyennek látszik a tiszadobi holtág-rendszer az űrből (SENTINEL II. 2021. 09. 11. ) Darab-Tisza – a halak bölcsője A vízfelület 9, 5 hektár, az átlagos vízmélység 2, 2 méter, a part hossza 2650 méter, a víztömege 209. 440 köbméter. A vízfelület növényborítottsága 85-90%-os, augusztusban legkisebb a szabad vízfelület. Vízminősége változó, árvizeket követően az élő Tiszáéval megegyező, később a felhalmozódó szerves iszap és hal ürülék lebontása sok oxigént emészt fel. Kedvezőtlen, hogy nyár végére a sulyom borítás 90% fölé nő. A nagy vízszint ingadozás miatt, nem alakultak ki nádas-gyékényes társulások.

Újra szól a haris! – haris védelem a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzetben |

  • Turista Magazin - Keresés
  • Duna plaza fotokidolgozás
  • Mezőkövesd tesco állás
  • Bermuda háromszög rejtélye
  • SÜTŐTÖK KRÉMLEVES RECEPT – egyszerűen finomat | Food & Wine
  • Főoldal
  • Állások - Takarító - Borsod-Abaúj-Zemplén | Careerjet
  • Gazdálkodj okosan az útitárs

Haris kakasok csábító „énekétől” hangosak a kesznyéteni éjszakák - PICUP.HU

Felszínükön nagy tömegben növekedik a tőzegpáfrány, erről lehet őket megismerni. Ennek a holtágnak jellegzetes növényei a tavi rózsa, a rucaöröm, a sulyom, a keskeny levelű gyékény, a közönséges rence és a süllőhínár. A víztest mélyebb rétegeit is dús hínárpopuláció borítja. Halállományára az eutrofizálódott vizeket jobban elviselő fajok a jellemzőek, de megél itt a süllő és a harcsa is. A Malom-Tisza Szücs-Tisza és Sajó-Tisza Vízfelülete 24, 32 heltár, átlag mélysége 0, 5 méter, de előfodul, hogy szinte teljesen kiszárad. A holtágszakasz a feltőltődés utolsó szakaszában van. A Sajó-Tisza a jelenlegi Tisza meder jobb partján 15, 2 kilométer hosszú holtág rendszert alkot. A meder felső Tisza felőli vége jelentősen feltöltődött. Partját az egykori ártéri erők maradványai, kocsányos tölgyek, fehér és fekete nyárfák, szilfák szegélyezik. Magas, zárt koronáikkal különleges mikroklímát teremtenek, melyben jól érzi magát a rendkívül értékes tarkalepke és a farkasalma lepke. A Sajó-Tisza Fontos feladat lenne növény és állatvilágának alaposabb feltárása.

Egyre több a haris a kesznyéteni réteken | Agrotrend.hu

Fennállása óta először költöztek szöcskeegerek a Fővárosi Állat- és Növénykert terráriumaiba. Június elején a kutatók két pár szöcskeegeret fogtak be a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén található Borsodi-Mezőségen és szállítottak az Állatkertbe, hogy ott megfigyelhessék ennek a különleges állatnak az életmódját A célok azonban ennél messzebbre mutatnak: a cél egy zárthelyi populáció létrehozása, amely akár a faj megmentésének a kulcsa is lehet. Röviden nézzük át, hogy mi ennek a programnak a jelentősége, és miért szükséges egy fokozottan védett, veszélyeztetett faj terráriumi tartása. Szöcskeegerek befogás a Borsodi-Mezőségen: akcióban a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság és a Magyar Természettudományi Múzeum szakemberei (fotó: Cserkész Tamás, MTM) Vadon befogott szöcskeegerek érkeznek az Állatkertbe (fotó: Cserkész Tamás, MTM) A magyar szöcskeegeret (Sicista trizona) már csak két helyen lehet megtalálni az egész Földkerekségen: Kolozsvár mellett, valamint a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság működési területén a Borsodi-Mezőségen.

Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet – Wikipédia

Tiszadob természeti értékei » Andrássy Egyesület

Közvetlenül a parti sávban kocsányos tölgy, enyves éger, vénic szil, fehér nyárfák találhatók. Ezekre futnak fel az ártér jellegzetes kúszó növényei a ligeti szőlő, a komló és újabban sajnos, az agresszíven terjedő, süntök. A víz minőségét mutatja az édesvizi medúza jelenléte. A rovarok közül a legjelentősebbek a védett óriáscsibor, a sárgaszegélyű csíkbogár, a nagy búvárbogár. A poloska félék közül a vízi skorpió, botpoloska, szitakötők közül a fürge légivadász, kék légivadász, nádi acsa, közönséges acsa, vízi pásztor. Az ökoszisztémába beillő őshonos halak közül ki kell emelnünk a réti csíkot, a lápi pócot, a nyurga pontyot, compót, dévér keszeget, a bodorkát, a karika keszeget, a veres szárnyú keszeget, az ezüst és arany kárászt, a leső harcsát, a süllőt, a csukát és a folyami sügért. Tájidegen, telepítés következménye a fehér busa, az amur, a tükörponty, a tőponty. És sajnos nagy számban van jelen a törpeharcsa és az amurgéb is. Védett növényfajok a ligeti szőlő, sulyom, a rucaöröm és a tavi rózsa.

A LIFE IP GRASSLAND-HU projekt célja a füves élőhelyek és az ezekhez kötődő fajok természetvédelmi helyzetének javítása és hosszú távú megőrzése. A LIFE IP GRASSLAND-HU (LIFE17 IPE/HU/000018) projekt az Európai Unió LIFE Programjának támogatásával valósul meg. További infó:

Jellemzői [ szerkesztés] A védetté nyilvánítás célja a Taktaköz déli részén, a Tisza szabályozása következtében kialakult ligeterdők, bokorfüzesek, nádasok, mocsárrétek, holtágak fajgazdag növény- és állatvilágának, a tájképi értékeknek a védelme. A terület egynegyed része szerepel a Ramsari Egyezmény nemzetközi jelentőségű vízi élőhelyeinek listáján, mára a WWF hódvisszatelepítési programjába is bekerült. Növény- és állatvilág [ szerkesztés] A védetté nyilvánításkor itt volt Kelet-Magyarország legnagyobb gémtelepe, de megtalálható itt a nagy és kis kócsag, a bakcsó, a batla, a jégmadár, a guvat, a vízicsibe, a különböző récefajok, a haris, a barna rétihéja és kékes rétihéja, az egerészölyv, a kabasólyom, sőt kerecsensólyom is. A madarak mellett számos botanikai értékkel is találkozhatunk ( rucaüröm, nyári tőzike, debreceni torma, elegáns kosbor, tőzegpáfrány, margitvirág, villás sás, fátyolos nőszirom, ). Az ízeltlábúak közül a kérészek rendjébe tartozó tiszavirág a június második felében százezres nagyságrendben lepi el a Tisza vizét.

Fotó: Adobe Stock A fogolynál jóval kisebb és karcsúbb, a fürjnél valamivel termetesebb haris testhossza 22-26 cm, szárnyfesztávolsága 43-53 cm, tömege 135-190 g. Nyaka – arányait tekintve – hosszú, csőre rövidke és vaskos, tollruhája szürkés sárgásbarna, szemöldöksávja és nyakának alsó része kékesszürke, hasának keresztsávjai barnásvörösek. Némileg bizonytalan röpte közben feltűnnek vörösesbarna szárnyfoltjai és sajátosan lelógatott, hosszú lábai. A nemek nagyon hasonló megjelenésűek, de a hímek színezete markánsabb a tojókéhoz képest. Mint írják, a hazai költőpopuláció tényleges mérete jelentős ingadozást mutathat, amely élőhelyeinek beszűkülésének, a nem megfelelő körültekintéssel végzett mezőgazdasági tevékenységek következtében és az egyre fokozódó csapadékszegénység miatt alakult ki. Az idei év viszont kifejezetten harisban gazdag, ugyanis a szokásos 1-2 éneklő hím helyett összesen 16 egyedet sikerült bemérniük a szakembereknek a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet különböző pontjain. A legtöbb udvarló az Inér-hát nevű terület mélyebb fekvésű részeiről került elő.

Nagyon fontos szerepet játszanak továbbá a területileg illetékes vadászatra jogosultak is, akik a földön fészkelő madárfajokra nagy veszélyt jelentő szőrmés és tollas predátorok állományának szabályozásával jelentős mértékben hozzájárulhatnak a fészekaljak sikeres felneveléséhez. Haris röptében (Forrás:) A cikk borítóképét készítette: Máté Bence (Haris)

Fri, 02 Sep 2022 21:48:06 +0000