Szuezi Csatorna Egyiptom

Hatvanöt évvel ezelőtt, 1956. október 29-én robbant ki a hidegháború egyik legnagyobb krízise, a szuezi válság néven ismert nemzetközi fegyveres konfliktus, a második arab-izraeli háború. Az esemény elterelte a világ és a sajtó figyelmét a párhuzamosan zajló magyar forradalomról. Hiába az elszántság, a szuezi válságban megrendült a britek nagyhatalmi státusza A 19. században megépített Szuezi-csatorna óriási stratégiai jelentőséggel bírt, hiszen lehetővé tette, hogy a fontos távol-keleti kikötőket az afrikai kontinens és a Jóreménység-foka megkerülése nélkül érjék el. Még fontosabb volt már ebben az időben is a fekete arany, vagyis a Közel-Kelet olajkincse, aminek szállítása szintén a csatornán keresztül történt. A csatorna működését felügyelő részvénytársaság jelentős része francia kisbefektetők és a brit állam kezében volt, de Egyiptom is rendelkezett tulajdoni hányaddal. Egyiptomban 1952-ben megdöntötték a királyságot, a hatalomra jutott Nagib tábornok, majd Gamal Abdel Nasszer ezredes külpolitikájában az arabok egyesítése vált az egyik legfontosabb elemmé.

A 2018
Megnyílt a kibővített Szuezi csatorna - Greenfo
A 2019
A Szuezi-csatorna rövid története - Országos Vízügyi Főigazgatóság
Kényszermunkával kezdődött, Egyiptom csődjével végződött a Szuezi-csatorna építése - Nemzeti.net

A 2018

1956. július 26-án Nasszer egyiptomi elnök bejelentette, hogy államosítja a Szuezi-csatornát. Mivel Amerika a tervezett Asszuáni-gát megépítéséhez megtagadta a pénzügyi segítséget, az egyiptomi elnök úgy döntött, hogy az angol és francia befektetők kártalanítása mellett államosítja a Szuezi-csatornát, és majd a csatorna révén befolyt jövedelemből finanszírozza az új tervet. Az angolok és a franciák azonban természetes módon nem elégedtek meg a Nasszer által felkínált kártérítéssel, és szankciókat helyeztek kilátásba, amennyiben nem mond le terveiről. októberének végén, a magyar forradalom kitörésével egy időben, izraeli, angol és francia csapatok támadtak Egyiptomra. Az európai csapatok Nasszer hatalmát megdöntve a csatorna feletti ellenőrzőszerepet akarták visszaszerezni, ezért az egyiptomi kikötők heves bombázásába kezdtek. A harcok viszonylag gyorsan befejeződtek, mert a Szovjetunió, – miközben fél szemét a forradalmi Magyarországon tartotta –, egy esetleges beavatkozást helyezett kilátásba Egyiptom oldalán, ha az idegen katonák nem vonulnak ki az országból.

Megnyílt a kibővített Szuezi csatorna - Greenfo

A franciák továbbra sem tettek le az ötletről, de az egyiptomi kedive (a törökök által kinevezett alkirály) nem mutatott érdeklődést iránta. A terv megvalósítására létrehozott társaság felkérésére a Svájcban vasútépítéssel hírnevet szerző osztrák mérnök, Alois Negrelli 1846-ban a Szuezi-félszigetre utazott, és megállapította, hogy a két tenger között nincs szintkülönbség. A munkálatok megkezdését azonban előbb az 1848-as forradalmak, majd a britek hátráltatták, akik a mindenki számára hozzáférhető vízi úttól indiai kereskedelmüket féltették. A terv az Egyiptomban kiváló kapcsolatokkal rendelkező francia Ferdinand Lesseps színre lépésével kapott új lendületet, aki az új alkirálytól 1854-ben, majd 1856-ban újabb, immár 99 évre szóló koncessziót szerzett a csatorna megépítésére és üzemeltetésére. A cél érdekében nemzetközi befektetőkből társaságot hozott létre, amely 1858-ban a Negrelli által javasolt nyomvonalat fogadta el. A csatorna építése 1859. április 25-én a Földközi-tenger partján, a mai Port Szaíd helyén kezdődött, a váratlanul elhunyt Negrelli helyett a francia Eugene Mougel irányításával.

A britek 1956 nyarán kivonultak, majd néhány héttel később Nasszer egyiptomi elnök puccsszerűen államosította a csatornát. Mivel Nyugat-Európa kőolajának nagy része ezen keresztül érkezett, október végén – a magyar forradalommal egy időben – francia, angol és izraeli csapatok szállták meg az övezetet, és csak az amerikai és szovjet közös fellépés hatására távoztak az év végén. Az 1967-es hatnapos arab-izraeli háborúban elaknásított, elsüllyedt hajóktól eltorlaszolt csatornát 1975-ben nyitották meg újra. Az 1956-os magyar forradalommal párhuzamosan zajlott a fegyveres konfliktusba torkolló szuezi válság A Szuezi-csatorna kapacitását 2015-re kibővítették, az 1869-ben épült mesterséges vízi úttal párhuzamosan egy 35 kilométer hosszú új medret ástak, valamint a régi csatornát egy 37 kilométeres szakaszon kiszélesítették, így lehetővé vált a kétirányú közlekedés. Az átkelési idő 11 óráról mindössze 3 órára csökkent. Forgalmas nap a Szuezi-csatornán A Szuezi-csatorna a világ egyik legfontosabb és legforgalmasabb, egyben leghosszabb zsilip nélküli épített vízi útja.

A 2019

A hazájában népszerű Nasszer elnök végső célja az arabok egyesítése volt Kairó anyagilag és propagandájában is támogatta a környező arab államok, így például Algéria függetlenségi harcát, ami igen érzékenyen érintette a nagyhatalmi státuszához ragaszkodó Nagy-Britanniát és Franciaországot. Nasszernek mégis sikerült kikényszerítenie Churchill brit kormányfővel egy megállapodást, amelynek értelmében a brit katonai erők 1956-ra elhagyták a csatorna-övezetet. Egyiptom az első arab-izraeli háború kudarcaiból okulva jelentős hadifejlesztésbe kezdett, és olyan grandiózus terveket vetett fel, mint az asszuáni gát felépítése. Hogy nagyszabású terveinek megvalósításához anyagi forrásokat szerezzen, Nasszer az Egyesült Államokhoz és a Világbankhoz fordult. Az Egyesült Államok az egyiptomi gyapottól tartó déli államok lobbija és az izraeli érdekérvényesítés következtében elutasította az ekkor már a Szovjetunióhoz is közeledő Egyiptom kérését, miként a Világbank is nemet mondott. Nasszer válaszul 1956 júliusában bejelentette az Egyetemes Szuezi Csatorna Társaság államosítását, hogy a csatorna forgalmából származó jövedelmek révén finanszírozhassa terveit.

A Szuezi-csatorna rövid története - Országos Vízügyi Főigazgatóság

A csatornát felügyelő hatóság nagyjából egymilliárd dolláros kompenzációt vár a konténerhajó üzemeltetőjétől. Egyelőre nem engedik elhajózni Egyiptomból azt a konténerszállító hajót, amely március végén hat napig eltorlaszolta a Szuezi-csatornát. A tengeri átkelőt felügyelő hatóság csak azután engedi útjára az Ever Givent, hogy lezárultak a tárgyalások az incidens miatt követelt kártérítésről – közölte kedden a hajót üzemeltető japán cég, a Soei Kiszen. A 400 méter hosszú, több mint 200 ezer tonnás Ever Given március 23-án az erős szélben átlósan beszorult a csatorna egyik szűk, déli szakaszában, aminek következtében teljesen leállt a forgalom az Európa és Ázsia közötti legrövidebb hajózási útvonalon. A március 29-én kiszabadított hajót a Szuezi-csatorna Hatóság (SCA) vizsgálatának idejére egy tóra vontatták, amely a csatorna két szegmensét választja el. Sinohara Jumi, a Soei Kiszen cégvezető helyettese megerősítette, hogy az SCA kárrendezést kért, de részletekre nem tért ki. Az SCA névtelenséget kérő egyik tisztségviselője pedig közölte, hogy a hajót bírósági határozat alapján nem engedik elhajózni.

Kényszermunkával kezdődött, Egyiptom csődjével végződött a Szuezi-csatorna építése - Nemzeti.net

Szuezi csatorna egyiptom hurghada
Szuezi csatorna egyiptom a 6
Hegesztőbolt debrecen szoboszlói út
Szuezi csatorna egyiptom a pc
Szuezi csatorna egyiptom a youtube
Így készült az egyik legnagyobb, ember alkotta építmény: a Szuezi-csatorna

Továbbá azt állítja, hogy a vizsgálatok végérvényesen bebizonyították, hogy a hajó kapitánya volt "teljesen a hibás", és nem a pilótája, aki tipikusan egy hatósági alkalmazott, akinek feladata a hajó átjuttatása a csatornán. "Bízunk az egyiptomi igazságszolgáltatásban, és a lehető legnagyobb rugalmasságot alkalmazzuk a vállalat igényeinek kielégítésében" - közölte a csatornahatóság. "A rossz idő nem volt az oka a hajó földbe merülésének, mivel 12 másik hajó sikeresen haladt át a csatornán az Ever Given előtt" - tették hozzá.

Az ünnepségre a függetlenedni vágyó alkirály, Izmail pasa az Oszmán Birodalom szultánját, akinek névleg fennhatósága alá tartozott, meg sem hívta, ott volt viszont Ferenc József császár, Eugénie francia császárné és a porosz trónörökös. Az ünnepségek november 15-én Port Szaídban tűzijátékkal és a kedive jachtján adott bankettel kezdődtek, a királyi vendégek másnap érkeztek meg. Délután egy alkalmi mecsetben és keresztény templomban megáldották a csatornát, majd a nyolcvan hajóból álló konvoj november 17-én útnak indult. A csatornába először a francia császárné hajója, majd egy brit gőzös hajózott be. Az ünnepélyes megnyitó 1869. november 17-én November 18-án a hajók megálltak Iszmáilijában, ahol tízezrek részvételével nagyszabású, tűzijátékos ünnepséget tartottak, majd 20-án érték el a vörös-tengeri Port Szuezt. A nagy alkalomra rendelték meg Verdi egyiptomi témájú Aida című operáját, de a bemutatóra csak két évvel később Kairóban került sor. A csatorna a tervezett összeg kétszeresébe került, a költségek csaknem háromnegyedét Egyiptom állta, de a haszonból csak 15 százalékot kapott.

Ez utóbbit valószínűleg azért, mert az építész még jól emlékezhetett a magyar szabadságharcról szóló sajtóhírekre, ám valószínűleg ekkor még nem juthatott el hozzá a lassan formát öltő osztrák-magyar kiegyezés híre. Ami viszont bizonyos, hogy ez utóbbi dombormű központi helyén azt a báró nyitrai Tóth Ferenc (francois baron de tott) második generációs Rákóczi szabadságharcos menekültet, franciaország legfiatalabb tábornokát kívánta megjeleníttetni, aki 1771-ben több tervet is készített a Szuezi-csatorna kiépítésére, illetve a Boszporusz és a Dardanellák megerősítésére. A gúla déli oldalán I. Lajos portugál király, II. Izabella spanyol királynő, IX. Keresztély dán király és IX. Piusz pápa nevét Japán és Kína domborműveivel kívánták ritmizálni. A nyugati háromszög alatt III. Vilmos holland király, II. Péter brazil császár, I. György görög király, és a néhai Washington amerikai elnök neve mellé Etiópia és az Oszmán birodalom, kvázi Törökország figurális megjelenítése került volna fel. Többe került volna, mint a Szuezi-csatorna Bár a párizsi világkiállításon több ország is jelezte, hogy szeretne részt venni Faustin Glavany piramisának kivitelezésében, ám amikor a francia udvarban egy évvel később ténylegesen kiszámoltatták, hogy mennyibe is fog kerülni a gúla kivitelezési költsége, mindenki gyorsan lemondott a tervről.

A világ egyik, gazdasági és katonai szempontból egyaránt kiemelkedő fontosságú hajózási útvonala a szuezi földszoroson átvezető csatorna. A Földközi-tenger medencéjét a Vörös-tengerrel összekötő vízi út iránti vágy gyakorlatilag egyidős az egyiptomi civilizációval, komoly világkereskedelmi tényezővé azonban csak másfél évszázada vált. A Nílusról egyenesen kihajózni a Vörös-tengerre és közvetlenül kereskedni például az Afrika szarván található Punt Királyság lakóival számos egyiptomi uralkodó álmainak netovábbja volt évezredeken keresztül. Az első próbálkozások időszámításunk előtt kétezer évvel kezdődtek, s váltakozó eredménnyel a nyolcadik századig folytatódtak. A környék éghajlata nem igazán kedvezett a manuálisan kiásott csatornáknak: a rendszeresen érkező homokviharok sokkal nagyobb hatékonysággal temették vissza a három-négy méter mély és tíz-tizenöt méter széles vízi utakat, mint amilyen eredményesen a kivezényelt rabszolgák és/földművesek képesek lettek volna tisztán, hajózható állapotban tartani azokat.